A legutóbbi nyelvtani témájú blogbejegyzésben a mellérendelő kötőszókra koncentráltunk. Ezúttal is maradunk a szófajoknál, és egy újabb szófaj bemutatása következik. Legalábbis annak egy szelete, hiszen a prepozíciók, másnéven elöljárószók kategóriájába számos elem tartozik, így tárgyalásuk több bejegyzést és tananyagot kíván. Elsőként tisztázni fogjuk a szófaj, majd a prepozíció definícióját. Ezt követően pedig 5 elöljárószó kerül a középpontba, jelentésükről, használatukról, és a hozzájuk kapcsolódó különleges információkról olvashatsz!
Szófaj
A szófajok különböző szavak bizonyos kategóriáit jelölik, amely szavak hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, pl. hasonlóképpen ragozzuk őket, hasonló szerepük van egy mondatban vagy hasonló jelentésük van.
Megkülönböztetünk nyitott és zárt szófajokat. A különbség közöttük az, hogy a nyitott szófajok napjainkban és folyamatosan bővülnek, és számtalan szót tartalmaznak. A zártak ezzel szemben jóval kevesebb szót foglalnak magukba, és igen ritka, hogy új szó kerüljön közéjük. Nyitott szófajok például az ige vagy a főnév, a zártak közül megemlíthető a mellérendelő kötőszó és az elöljárószó is.
Prepozíció (Elöljárószó)
A prepozíciókat nem ragozzuk, kizárólag egyetlen alakjuk van, további fontos tudni, hogy szavakat és kifejezéseket kötnek össze. Az utánuk álló elem mindig az előttük álló elem alárendeltje, például: se på tv. Itt a tv (főnév) a se (ige – főnévi igenév) alá tartozik tehát. Az prepozíciók előtt álló elem, tehát a kifejezés első tagja lehet ige, főnév vagy melléknév: se på tv, mobilen til henne, fornøyd med noe. A második tag maga az elöljárószó, a harmadik pedig rendszerint főnév vagy névmás: se på tv, mobilen til henne. A második és a harmadik tag együtt ún. prepozíciós kifejezést alkot, ami egy mondatrész is a nyelvben: på skolen, for deg, blant studentene.
Ha az elöljárószók után névmás következik, akkor azt tárgyesetben használjuk (régebbi bejegyzés a személyes névmások tárgyesetéről itt): for meg, til ham. Ha főnév következik utánuk, akkor rendszerint a főnév határozott formában áll (i skapet, på bordet, med vennene), de ez nem minden esetben van így, kivételek is vannak (til bords, før middag).
Ebben a szófajban megkülönböztetünk konkrét és absztrakt jelentésű szavakat. A konkrét jelentésűek közé tartoznak, amelyek helyet, időt és birtoklást fejeznek ki. Például: i huset – a házban, på mandag – hétfőn, mobilen til henne – az ő mobilja. Példa absztrakt jelentésre: hun stoler på oss – ő bízik bennünk.
Kiemelendő továbbá, és ez az egyik leggyakorlatiasabb információ, hogy egy-egy prepozíciónak több jelentése is lehet különböző helyzetekben.
i
Az i elsődleges jelentése magyarul -ban/-ben, vagyis azt fejezi ki, hogy valami vagy valaki valahol „bent van”, például: i huset – a házban, i skapet – a szekrényben, i byen – a városban.
A legtöbb földrajzi elnevezésben – kontinensek, országok, megyék, városok, helyszínek, falvak, címek – is az i szerepel: i Europa – Európában, i Norge – Norvégiában, i Oslo – Osloban.
Az i nem csak helyre utaló elöljárószóként működik, időt is kifejezhetünk vele. Ezt használjuk éveknél (i 2023), hónapoknál (i juli – júliusban), heteknél (i neste uke – a következő héten), ünnepeknél (i jula – karácsonykor), az adott, hozzánk legközelebb eső napszaknál vagy évszaknál, amennyiben nincs szó ismétlődésről (i dag – ma, i kveld – ma / tegnap este, i sommer – nyáron) és periódusoknál is (i to uker – két hétig / két héten keresztül).
Ezenkívül bizonyos absztrakt jelentésben is használatos. Ezt majd bővebben egy tananyag fogja tárgyalni. Most térjünk át a következő elöljárószóra, amit talán „jolly joker”-nek is lehet nevezni.
på
A prepozíciók „jolly joker”-e kétségkívül a på. Az elsődleges jelentése magyarul -n/-on/-en/-ön. Azaz azt fejezi, hogy valami vagy valaki valamin rajta van, tehát felületre utal, péládul: på sofaen – a kanapén, på treet – a fán, på side – az oldalon.
Igaz, hogy leginkább az i használatos földrajzi elnevezésekben, de néhány helyen a på-t használjuk, erre jó példa néhány norvég város (på Lillehammer), kisebb település (på Molde), tájegység (på Helgeland), városrész (på Majorstua), valamint szigetek, szigetcsoportok esetén is ezt alkalmazzuk, akárcsak a magyarban: på Grønland, på Hawaii, på Kanariøyene.
Erre a szócskára is igaz, hogy időkifejezésekben is szerepel. Használjuk a napok neveinél (på mandag), dátumoknál (på 25. juli), sőt még periódusoknál is (på 1900-tallet – az 1900-as években).
A på-ra, az i-hez hasonlóan, ugyanúgy igaz, hogy absztrakt kifejezésekben is szerepel. Erről egy tananyagban lesz szó, amelyben tüzetesebben hasonlítjuk össze a két említett prepozíciót.
med
A következő elöljárószó, amivel megismerkedhetsz, az a med, vagyis magyarul a -val/-vel. A magyarhoz hasonlóan ez is kapcsolódhat, vagy inkább fordítva, ehhez is kapcsolódhat élőlény is és élettelen dolog is, ennél fogva kifejezhet partneri viszonyt, vagy eszközhasználatot is.
Jellemző példák emberek esetén: med Kari – Karival, med oss – velünk, állatok esetén: med hunden – a kutyával, med katten – a macskával, tárgyak esetében: med telefonen – a telefonnal, med brillene – a szemüveggel, közlekedési eszközök esetében: med buss – busszal, med tog – vonattal, élelmiszerek esetén: ei brødskive med skinke – egy szelet kenyér sonkával, en kopp kaffe med melk – egy csésze kávé tejjel, stb…
A sort még lehetne folytatni, de inkább folytassuk a következő szócskával!
ved
A ved szónak több jelentése is van, az alapjelentése magyarul a -nál/-nél és valaminek a közelében, abban az esetben, ha helyszínről, helyről, munkahelyről, intézményről van szó, tehát semmiképpen sem emberről (NEM Péternél például). A megfelelő példák: ved parken – a parknál, ved kysten – a tengerparton (a tengernél), ved universitetet – az egyetemnél. Időkifejezésekben is működik, jelentése: egyidejűleg: ved avreise – induláskor. Ezeken kívül használható még összefüggések, okok és eszközök kifejezésére is: ved investeringen – a befeketetéssel összefüggésben, ved en tilfeldighet – egy véletlen miatt, ved hjelp – segítséggel.
hos
A hos nevezhető tulajdonképpen a ved párjának is, jelentése magyarul szintúgy -nál/-nél. Nagy különbség azonban, hogy ez kissé formálisabb, és emberek, személyek esetén ezt hasznájuk: hos vennen min – a barátomnál, hos tannlegen – a fogorvosnál, hos frisøren – fodrásznál. A hos is használatos a ved-hez hasonlóan intézményeknél, de inkább kisebb cégeknél vagy szervezeteknél: ved IKEA – az IKEÁ-nál, ellenben hos Nye Møbler – az Új Bútorok (helyi áruház)-nál.
A fentiek alapján elmondható, hogy a prepozíciók vagy elöljárószók rendelkeznek egy alap, elsődleges jelentéssel. De ezen kívül léteznek még egyéb jelentéseik, aspektusaik, és olykor-olyakor szituáció és kontextusfüggő, hogy melyiket használjuk. A következő bejegyzésben további elöljárószókról lesz szó, amely remélhetőleg még több segítséget nyújt majd a prepozíciók magabiztos használatához.
Hilsen,
Orsi
A bejegyzéshez felhasznált források:
https://snl.no/preposisjonsfrase
https://www.sprakradet.no/sprakhjelp/Praktisk-grammatikk/Preposisjonsbruk/I_eller_paa/
https://toppnorsk.com/2019/11/21/stedspreposisjoner/
https://toppnorsk.com/2019/08/01/preposisjonen-ved/
(Az elérés utolsó dátuma minden link esetében: 2023.07.24.)