Az előző blogposztban olvashattál a norvég nyelvről és arról, hogy miért különleges. Így talán már tudod, hogy két írott nyelvváltozata létezik, a bokmål és a nynorsk. Külföldiként leggyakrabban az előbbit tanuljuk, így a blogbejegyzésekben is ez a nyelvváltozat lesz a fókuszban. Ha lesz nynorsk-ot érintő poszt, akkor azt külön jelzem majd, hogy arra a nyelvváltozatra vonatkoznak az információk.
Ennek a posztnak a témája: a bokmål személyes névmások.

Névmások

A bokmål-ban a névmások több kategóriáját különböztetjük meg: vannak személyes, visszaható, birtokos, kölcsönös, kérdő, vonatkozó, mutató, identitást jelölő és határozatlan névmások. A magyar nyelvben majdnem pontosan ugyanezek találhatóak meg. Nincs a magyarban identitást jelölő névmás, de van másik két kategória: az általános és a tagadó névmás. Ez a két utóbbi típus a bokmål-ban a határozatlan névmások kategóriájában kapott helyet.

A névmás, definíciója szerint, egy olyan szófaj, amelynek elemei, vagyis a szófajba tartozó szavak más szavak helyén állnak egy-egy mondatban. A bokmål-ban ez a helyettesített szó jellemzően egy főnév helyett szerepel, de egy névmás utalhat egy bizonyos beszédszituációra, és annak elemeire is. Erre jöjjön egy példa: Két ismerős beszélget arról, hogy melyik vonattal lenne a legideálisabb utazni. Az egyikük azt mondja: „Én akkor azzal szeretnék menni.” Vagyis: „Én akkor azzal a vonattal szeretnék menni, amit legutoljára említettél.” Itt látható, hogy az „azzal” nem csupán egy szót helyettesít, hanem inkább egy komplexebb dologra utal egy beszédhelyzetben.

Személyes névmások

Az Online Norsk Instagram felületén volt már szó a személyes névmásokról. Így, ha követed a platformot, találkozhattál a személyes névmások két fajtájával: az alanyesettel és a tárgyesettel.

Személyes névmások

Alanyeset

Az alanyesetben álló személyes névmások majdnem mindig alanyként szerepelnek egy mondatban. Egy-két alkalommal azonban más szerepet is betölthetnek, erről a névmások tárgyeseténél lesz szó.

A bokmål-ban az alanyesetben álló személyes névmások a következőek:

jeg (én), du (te), han (ő – hímnem), hun (ő – nőnem), vi (mi), dere (ti), de (ők).

A magyarhoz képest egyértelműen szembetűnik a különbség, mely szerint a bokmål egyes szám harmadik személyben, vagyis az Ő esetében, két nemet különböztet meg: hímnemet és nőnemet. Semlegesnem nincs itt a személyes névmások között. Ezt azért fontos megjegyezni, mert más nyelvtani kategóriákban viszont van. Nincs különbség tegezés és magázás között, így a bokmål-ban, a magyarhoz képest, kevesebb névmás van. Létezik a skandináv nyelvben is a magázás, van is rá megfelelő forma, de a mai nyelv már nem igazán alkalmazza, használata igencsak elavult, és kizárólag nagyon formális helyzetekben jön elő.

Személyes névmások - alanyeset

Egy-egy névmás kiejtése eléggé különleges, Instagramon meghallgathatod, hogyan hangzanak! Mondatbeli helyzetükről elmondható, hogy gyakran állnak a mondat első helyén, de nem kizárólag ott helyezkedhetnek el.

Jeg går på kino. (Moziba megyek.)
På kino går jeg. (Moziba megyek).

Arról, hogy miért állhatnak máshol és pontosan hol, az első tananyagok egyikében hallhatsz majd!

Tárgyeset

A tárgyesetben álló személyes névmások mindig tárgyként szerepelnek a mondatban. Kivétel nincs, ez mindig jó hír! Ezek a névmások a következőek:

meg (engem), deg (téged), ham (őt – hímnem), henne (őt – nőnem), oss (minket), dere (titeket), dem (őket).

Folytatva az alanyesetről tanultakat, a tárgyesetnél is elmondható, hogy egyes szám harmadik személyben két nemet különböztetünk meg. A magázásról írtak a tárgyesetre vonatkoztatva is igazak. Kiejtésüket szintén meghallgathatod Instagramon. Ezek a névmások is állhatnak a mondat legelején, de gyakoribb, hogy a mondat második felében helyezkednek el.

Jeg ser ham. (Látom őt.)
Ham ser jeg. (Őt látom.)

Szórendi kérdésekről tehát az első tananyagok egyikében hallhatsz!

Személyes névmások tárgyesete - Personlige pronomen Objektsform

A tárgyesetben álló névmások állhatnak önállóan egy mondatban.

Jeg kjenner dem. (Ismerem őket.)

Előfordulhat az is, hogy nem önállóan, hanem egy prepozícióval, vagyis elöljárószóval együtt állnak. Prepozíciók után a bokmål ugyanis tárgyesetet használ, és nem alanyesetet.

Jeg snakker med dem. (Velük beszélek.)

Ebben a nyelvben a prepozíciók segítségével érhető el az, amit a magyar különböző toldalékokból kialakult névmásokkal old meg. Nevezetesen: velem, tőlem, nekem, hozzám, stb… A bokmål példák:

med meg = velem, fra meg = tőlem, for meg = nekem, til meg = hozzám, stb…

Az alanyesetnél már volt szó arról, hogy nem kizárólag alanyi szerepet tölthetnek be egy mondatban. Valóban, néhány, az alanyesetben álló névmások közül állhat tárgyi funkcióban is.

Jeg treffer ham / han. (Találkozom vele.) >> mindkét mondat helyes
Ser du henne / hun som står der? (Látod őt, aki ott áll?) >> mindkét mondat helyes
Dem / De liker vi ikke. (Őket nem kedveljük.) >> mindkét mondat helyes

Ezekről is bővebben a tananyagokban lesz szó.

A személyes névmások a nyelvek többségében, így a norvégban, illetve tulajdonképpen a bokmål-ban is, rendkívül fontosak, és a nyelvtani alapismeretek közé tartoznak. Így érdemes minél hamarabb megtanulni őket.

Jó tanulást!
Lykke til / Sok sikert!
Orsi

A névmások csoportosításához felhasznált forrás:

Askedal, Guttu, Hegge, Nyheim, Sandved, Selberg. 2015. Norsk grammatikk. Riksmål og moderat bokmål. Det Norske Akademi for Språk og Littertur, Kunnskapsforlaget.
Az interneten is elérhető: https://www.riksmalsforbundet.no/grammatikk/kapittel-8-pronomener/ (Az elérés utolsó dátuma: 2022.08.17.)