Itt a blogon már korábban is találkozhattál nyelvtani témájú bejegyzéssel. Azok a bejegyzések a különböző névmásokhoz kötődtek: a személyes névmásokhoz és a visszaható névmásokhoz. Itt az idő valami új felé evezni, ezek pedig most a mellérendelő kötőszók lesznek. Az Instagram oldalon már született poszt ezekről a kötőszókról, és jelentek ott meg példamondatok is. Lássunk azonban részletesebben és bővebben, mit is kell tudni róluk!
Kötőszók a norvégban
Először is tisztázzunk valamit a magyar nyelvben! Miért használom rendszeresen a «valamilyen-szók» kifejezést, úgy, mint kötőszók, a nyelv tagadószója, és a többi…? Nem kötőszavak és a nyelvek tagadószava formában lenne ez helyes? Való igaz, hogy a szó többes száma: szavak. Azonban a kötőszó, tagadószó és hasonló -szó végződésű szavak nyelvtani szakkifejezések, és mint olyan, megtartják eredeti formájukat, és a toldalékok sem változtatják meg. Emellett azonban meg kell említeni, hogy a beszélt nyelvben és a köznyelvben sokan a megváltozott toldalékolt formát használják, mert nem gondolnak arra, hogy ez egy szakszó, illetve ezek szakszók, nem? Tulajdonképpen nyelvtanilag azt nem állíthatjuk, hogy ez így helyes. Használatuk azonban annyira elterjedt, hogy érdemes figyelemmel kísérni, mert elképzelhető, hogy lesz szabálymódosítás ezzel kapcsolatban. Addig is bíztatok mindenkit a nyelvtanilag helyes alakok használatára!
És most a norvég kötőszókról…
A nyelvben a kötőszók két csoportját különböztetjük meg: a mellérendelőket és az alárendelőket. Az előbbiek két azonos szintű tagmondatot kapcsolnak össze, míg utóbbiak esetében, nevéből adódóan is, arról van szó, hogy az egyik tagmondat a másik fölött, illetve alatt helyezkedik el, ha a tagmondatok közötti viszonyról beszélünk. Alárendelő kötőszókból sokkal több van a norvégban, ezek azonban most nem tárgyalandóak ebben a bejegyzésben.
A mellérendelő kötőszók csoportját is további két alcsoportra lehet osztani: az egytagú és a páros kötőszókra.
Egytagú mellérendelő kötőszók
Az egytagú alkategóriában összesen 5 szó található, míg a páros kategóriában 3 szópár. Az egytagú mellérendelő kötőszók a következőek:
og – és
men – de, hanem
eller – vagy
for – mert
så – így
(Megemlítendő továbbá a ‘samt – továbbá’ szócska is, amely szintén ebbe a kategóriába tartozik, de használata korlátozott, leginkább a hivatalosabb írott nyelvben használjuk. Így ezzel, jelen bejegyzés további részében, nem foglalkozunk.)
Ezek tehát sokszor azonos szintű tagmondatokat kötnek össze, de akár a mondat elemeit vagy szavait is összekapcsolhatják. Például:
Peter og Ana kommer på fest. – Péter és Ana jönnek a buliba.
Det er vanskelig, men godt. – Ez nehéz, de jó.
Kommer du i dag eller i morgen? – Ma vagy holnap jössz?
Ha tagmondatokat kapcsolnak össze, akkor minden esetben vessző előzi meg őket a mondatban.
Hun lager mat, og spiser det. – Ő főz, és megeszi azt.
Vi må jobbe i dag, men vi vil ikke. – Ma dolgoznunk kell, de nem akarunk.
Studerer dere, eller jobber dere i uka? – Tanultok, vagy dolgoztok a héten?
De liker vinter, for det er veldig kaldt. – Ők szeretik a telet, mert akkor nagyon hideg van.
På lørdag arbeider han ikke, så han går på kino. – Szombaton nem dolgozik, így moziba megy.
Azonban nem csak tagmondaton belül jelenhetnek meg, hanem a mondat első szavai is lehetnek. Ebben az esetben az összetartozó tagmondatok összetartozó mondatokká válnak. Ezt az összes kötőszóval meg lehet tenni, a fenti példákat követve:
Hun lager mat. Og spiser det.
Vi må jobbe i dag. Men vi vil ikke.
és így tovább…
Gyakori kérdés, hogy milyen a szórend a kötőszók után? Legyen az alárendelő vagy mellérendelő. A mellérendelő kötőszók mondhatni nem sok vizet zavarnak a norvég mondatokban. Ez azt jelenti, hogy a szórend szempontjából, vagyis a norvég mondatséma szempontjából ezekkel a szavakkal nem kell számolnunk. Az adott mondatban vagy tagmondatban az úgynevezett 0. helyen állnak, vagyis utánuk egy teljes értékű főmondat következik, a maga szabályaival. A főmondatok alapszabályairól már tanulhatsz a Mondatséma 1. tananyagban!
Páros mellérendelő kötőszók
Mint említettem, összesen 3 szópár sorolható a páros mellérendelő kötőszók kategóriájába. Ezek az alábbiakban olvashatóak:
både–og – is–is
enten–eller – vagy–vagy
(h)verken–eller – sem–sem
Ezek a páros kötőszók jellemzően nem tagmondatokat kapcsolnak össze, hanem csak mondatelemeket, illetve szavakat. Például:
Både Kari og Lise bor i Trondheim. – Kari is és Lise is Trondheimban lakik.
Jeg flytter enten på mandag eller på tirsdag. – Vagy hétfőn költözöm, vagy kedden.
Spiser du (h)verken kjøtt eller fisk i februar? – Sem húst, sem halat nem eszel februárban?
Mivel nem tagmondatokat kapcsolnak össze, így a mondatsémában (szórendben) sincs semmilyen kiemelt helyük, ha két alanyt kötnek össze, akkor az alanyi pozícióban vannak, ha két időhatározót, akkor az annak megfelelő helyen, és a többi…
Tévesen mellérendelő kötőszónak hitt szavak
Végezetül említést kell tennünk olyan szavakról, amelyeket sokszor gondolnak a nyelvtanuló – tévesen – mellérendelő vagy akár alárendelő kötőszónak. Néhány példa a teljesség igénye nélkül:
etterpå – ezután/azután/majd, så – ezután/azután/majd jelentésben, likevel – mégis, deretter – ezután, først – először, …
Ezek a szavak határozószók, nem pedig kötőszók. Miért fontos megtanulni, hogy milyen szófajba tartoznak? Azért, mert a mellérendelő kötőszókkal ellentétben a határozószóknak igenis nagy szerepük van a szórendben, azaz a mondatsémában. Ezek a szavak kiemelhetőek a mondat elejére, de maradhatnak az eredeti helyükön is, a mondat legvégén. Ha kiemeljük ezeket előre, akkor ők már nem a 0. helyen állnak, hanem az 1. helyen, így a többi szót is ennek megfelelően kell utána a mondatban elhelyezni (Mondatséma 1. tananyag).
A mondatsémában (nem) elfoglalt helyük miatt érdemes a mellérendelő kötőszókat az alárendelők előtt megtanulni, és a páros altípussal együtt többször variálni, jó sokat gyakorolni. Ez azért is fontos, mert az alárendelő kötőszók tanulásakor lesz így egy stabil alap, amire lehet építeni, amikor a hozzájuk tartozó, némileg (de nem vészesen) eltérő szórendet is megtanuljuk.
Jó tanulást!
Hilsen,
Orsi