Néhány kultúráról és szókincsről szóló bejegyzés után most következzen újra egy nyelvtani! Ez a bejegyzés szorosan kapcsolódik az előző nyelvtani témájúhoz, amelyben a személyes névmásokról volt szó. Most a visszaható névmások kerülnek a középpontba.
Névmások
Mint azt korábban olvashattad a személyes névmásokat tárgyaló posztban, a norvégban (illetőleg a bokmål-ban, hiszen a blogon legfőképpen azt tárgyaljuk) a névmások több kategóriáját különböztetjük meg: vannak személyes, visszaható, birtokos, kölcsönös, kérdő, vonatkozó, mutató, identitást jelölő és határozatlan névmások.
A névmás, definíciója szerint, egy olyan szófaj, amelynek elemei, vagyis a szófajba tartozó szavak más szavak helyén állnak egy-egy mondatban. A bokmål-ban ez a helyettesített szó jellemzően egy főnév helyett szerepel, de egy névmás utalhat egy bizonyos beszédszituációra, és annak elemeire is. Ennek részletesebb kifejtése és példái az említett korábbi bejegyzésben találhatóak meg.
A visszaható névmások formái
Az Instagramon már megjelent ez a téma, ott találkozhattál a visszaható névmások fajtáival és egy-egy példamondattal is. Először is lássuk ezen névmás formáit.
A 7-7 személyes névmáshoz (alanyeset és tárgyeset) tartozik egy visszaható névmás is, ezek sorban a következők:
- én – jeg
engem – meg
magam/magamat – meg - te – du
téged – deg
magad/magadat – deg - ő (hímnem) – han
őt – ham
magát – seg - ő (nőnem) – hun
őt – henne
magát – seg
- mi – vi
minket – oss
magunkat – oss - ti – dere
titeket – dere
magatokat – dere - ők – de
őket – dem
magukat – seg
Az első szembetűnő különbség, hogy a személyes névmásokkal ellentétben, ebben az esetben nincs hét különböző forma. Ugyanis a 3. személyben, legyen az egyes szám vagy többes szám, nőnem vagy hímnem, mindig ugyanazt az alakot használjuk, ez a seg. Nem ez a visszaható névmás mutatja meg tehát, hogy kiről szól a mondat, hanem az alanyi helyen álló névmás vagy főnév. Ez a szófajok definíciója szerint logikus is, hiszen az alany az, akiről szól a mondat. A visszaható névmás csupán egy kiegészítő szó, de rendkívül fontos, természetesen!
A második fontos dolog, amit meg kell említeni, az a hasonlóság a tárgyesetben álló személyes névmásokkal. Látható a felsorolásból, hogy az én, te és a mi, ti személyek esetén a tárgyesetben álló személyes névmás és a visszaható forma egy és ugyanaz! Jól hangzik, nem? Nem kell olyan sok formát megtanulni! Újként tehát ebben az esetben csak a seg alakot kell megtanulni, figyelve arra, hogy az minden 3. személynél ugyanaz.
A vonatkozó névmások használata
Fontos leszögezni, a fentiekhez kapcsolódva, hogy a visszaható névmások önállóan nem állhatnak a mondatban, mindenképpen kell még a mondatban legyen egy másik névmás, ami egy személyes névmás, vagy egy főnév, ami az alanyt jelöli. A visszaható formák jellemzően a személyes névmás vagy a főnév mögött helyezkedik el a mondatokban. Ez azért van így, mert az alany, lévén a mondat egy központi eleme, a mondat elején szerepel, a fontos információk általában mind ott állnak.
Ahogy a fenti felsorolásból is látszik, a magyar nyelv nagy segítségünkre van, hiszen a magyarban is megtalálhatóak ezek a névmások. Sok esetben pontosan tudjuk fordítani mindkét nyelvről a másikra az adott mondatot. Erre lássunk is néhány példát.
Jeg føler meg bra. (Jól érzem magam.)
Sminker du deg hver dag? (Minden nap sminkeled magad?)
På fredag barberer han seg. (Pénteken megborotválkozik.)
Hun tørker seg etter dusjen. (Zuhanyzás után megszárítkozik.)
Vi vasker oss om morgenen. (Reggelente mosakodunk.)
Føler dere dere syk? (Betegnek érzitek magatokat?)
I dag sminker de ikke seg. (Ma nem sminkelik ki magukat.)
A példákból látható, hogy a visszaható névmás vagy a visszaható igeképző minden magyar mondatban is megjelenik.
Vannak olyan esetek azonban, amikor a magyarban nem jelennek meg ezek a jelölők, a magyar mondatban nem hangzik el semmi ilyesmi, mégis a norvég visszaható névmást használ. Ezeket kicsit trükkösebb megjegyezni, de igyekezzünk őket megtanulni, mert közülük elég sok igen kommunikatív! Nézzük a példákat ezekre az esetekre is:
Jeg soler meg på stranda. (Napozom a strandon.)
Konsentrerer du deg om oppgaven? (Koncentrálsz a feladatra?)
Hun skynder seg til bussen. (Siet a buszhoz.)
Han kler på seg etter dusjen. (Zuhanyzás után felöltözik.)
På lørdag gifter vi oss. (Szombaton összeházasodunk.)
Setter dere ikke dere på stolen? (Nem ültök le a székre?)
De konsentrerer seg om det. (Koncentrálnak erre.)
Kötelező visszaható névmás
Végezetül pedig meg kell még említeni, hogy van néhány olyan ige a norvégban, amelyek kötelezően visszaható névmásokkal együtt használatosak. Más igék esetében nem kötelező, de lehetséges használni. Mást fog jelenteni, ha használjuk, mintha nem használnánk.
mosni, mosakodni – å vaske – å vaske seg
érezni valamit, érezni valahogyan magát – å føle – å føle seg
untatni, unatkozni – å kjede – å kjede seg
ütni, megütni magát – å slå – å slå seg
borotválni, borotválkozni – å barbere – å barbere seg
De visszatérve a másik csoportra, álljon itt néhány ige, amelyeket mindig visszaható névmással kell használnunk:
koncentrálni – å konsentrere seg
sietni – å skynde seg
megházasodni – å gifte seg
napozni – å sole seg
rettegni – å grue seg
A visszaható névmásokkal kiegészülve most már 3 névmási típusról olvashattál és tanulhattál a blogon. A tananyagokban ennél is több példát és magyarázatot találhatsz. És persze lesz még szó a többi névmásról is!
Kellemes olvasgatást a többi blogbejegyzéshez is!
Hilsen/Üdv,
Orsi