Teljesen más jellegű bejegyzések után most következzen ismét egy kultúrára fókuszáló bejegyzés. A korábbi két, kultúra központú poszt a norvég nyelvről és annak rokonairól szólt. Most pedig nem is annyira a nyelvről lesz szó, inkább a norvég népre, nemzetre jellemző szokásokról, jellegzetes tevékenységekről, a norvégok tulajdonságairól, ételek-italokról, és mindenről, amiről a norvégok juthatnak az eszünkbe. Ezek a jellemzően norvég “dolgok” kapták norvégul a következő nevet: typisk norsk. Ebbe a kategóriába rengeteg minden beletartozik, és vannak közöttük olyanok, amelyekben a norvégok is egyetértenek, azonban közöttük is vannak vélemény-, vagy nézetkülönbségek. Lássunk elsőként egy kézzelfoghatóbb kategóriát, az ételeket és italokat! Majd, későbbi bejegyzésekben, haladjunk sorban az egyre elvontabbak felé!
Typisk norsk ételek és italok
fisk – hal
Ha Norvégiáról, és a norvég ételekről van szó, akkor talán sokaknak eszébe jutnak a különböző halak, halfajták. Valóban, az országban (fekvéséből adódóan) számtalan halfajtát fognak ki, és dolgoznak fel, és országrészenként változik, hogy hol, melyik a legtipikusabb. Akár feldolgozásról, akár fogyasztásról legyen szó. Nézzünk most egy-két fajtát és ételt, amelyek az egész országra jellemzőek!
tørrfisk és lutefisk – sózott, szárított hal és szárított, lúgozott hal
A tørrfisk egy szabadban érlelt és szárított, sózott tőkehal, míg a lutefisk egy vizezett, lúgozott tørrfisk, amelyet előszeretettel készítenek karácsonykor is, sokszor bacon-nel tálalják.
rakfisk – fermentált hal
A rakfisk egy fermentált hal, amelyet leginkább pisztrángból és szemlingből készítenek. Eredetileg azért készítettek fermentált halat, hogy minél tovább megőrizhessék felhasználás előtt az ételt. A fermentálási idő több hónapig, vagy akár 1 vagy több évig is eltarthat. A klasszikus elkészítés szerint fermentálás után sem sütik meg a halat, így többnyire hidegen tálalják. Ma már azért előfordul, hogy grillezik, vagy akár főzik is egy kevéssé a halat, de ez már nem a tradicionális elkészítési mód.
gravlaks – pácolt, “bundázott” lazac
A gravlaks egy pácolt lazac. Ez a lazacelkészítési mód szintén a tartósításra szolgált eredetileg, most már inkább a különleges ízért és a finom, puha halállagért fogyasztjuk. Sót és cukrot és akár egyéb fűszereket is használhatunk a tartósításhoz több napon keresztül, majd az idő lejárta után a pácot eltávolítjuk, és esetleg újrafűszerezhetjük, vagy citromlével, olykor alkohollal dobhatjuk még fel. Egy kis darab kenyéren kóstolóként, apró teaszendvicsként tálalható.
fiskebolle – halpogácsa
A fiskebolle is egy typisk norsk étel, ez pedig a halpogácsa vagy halfasírt. Ez a kis golyó jellemzően darált halből, vagy halkrémből készül, és előszeretettel szervírozzák egy úgynevezett „fehér szósszal”, amely egy vajas-tejes szósz, némi liszttel besűrítve, enyhén sózva-borsozva.
kjøtt – hús
pinnekjøtt – sózott, szárított bárányborda
Ez egy nagyon typisk norsk étel, mindig valamilyen sózott és szárított borda, és legtöbbször bárányból készül. Az egyik legjellemzőbb karácsonyi fogás, amelyet főtt krumplival és karalábépürével szoktak leginkább tálalni.
kjøttkake med brun saus – húspogácsa barna szósszal
A darált, sózott húsból készült húspogácsa, azaz tulajdonképpen fasírt sokszor jár együtt főtt krumplival, esetenként borsópürével, vörösáfonyalekvárral, valamint barna szósszal, amely vajból, lisztből és alapléből készül.
fårikål – birkahús káposztával
Ez az étel birkahúsból, káposztából, és egész fekete borsból tevődik össze, mindezt sokszor egy serpenyőben készítik, főzik hosszú ideig. Jellemzően főtt krumplival tálalják.
melkeprodukter – tejtermékek
brunost – barna sajt
A norvég barna sajt egy igen érdekes étel, hiszen nevével ellentétben nem soroljuk a sajtok közé. És miért? Azért, mert a brunost egy tejsavóból készült étel, a savó pedig a sajtgyártás során visszamaradt termék tulajdonképpen. A brunost igen kevés fehérjét is tartalmaz. Barna színét (és ebből adódóan a nevét), valamint jellegzetes, édeskés, karamellás ízét annak köszönheti, hogy a savó tartalmaz tejcukrot, amely a főzési eljárás során karamellizálódik.
A barna sajthoz és egyébként sajtokhoz kapcsolódik egy aprócska tárgy, ami szintén a typisk norsk kategóriába esik, ez pedig az ostehøvel – azaz a sajtvágó. Ezt a kis tárgyat a 20. évtizedben találták fel, és szabadalmaztatták Norvégiában.
rømmegrøt – tejfölös kása
Ez az étel az ünnepi ételek közé sorolandó, amelyet szívesen tálalnak a tavaszi és nyári ünnepekkor. Ez a kása tejfölből, búzalisztből és tejből készül, és gyakran cukorral, fehéjjal, vagy vajjal szervírozzák.
multekrem – szederkrém
Ez a desszert sok helyen a karácsonyi vagy a szilveszteri terített asztal része. Tejszínből, cukorból, és egy szederfajtából, a mocsári hamvas szederből készül. Gyakran szervírozzák friss gyümölccsel a felvert tejszínnel és szederrel vagy szederlekvárral készült krémet.
„Verdens beste” vagy Kvæfjordkake – vaníliakrémes, mandulás, habcsókos torta
Ezt a tortát 2002-ben Norvégia nemzeti tortájának választották. Ez egy több piskótarétegből álló torta, vaníliakrémmel töltve, mandulaforgáccsal és habcsókkal a tetején. A „Verdens beste” elnevezés egyszerűen annyit tesz, hogy a Világ legjobbja. Érdemes kipróbálni!
drikker – italok
akevitt – fűszeres, égetett szeszes ital
Az akevitt vagy akvavit égetett szeszes ital Norvégiában leginkább krumpliból készül, Dániában és Svédországban pedig inkább kukoricaalapú. A semleges szeszhez fűszereket adnak, a legjellemzőbb, hogy kömény és/vagy kapor kerül bele, mint főbb fűszerek. Emellett lehet még benne ánizs, csillagánizs, koriander, vagy valamilyen citrus is.
juleøl – karácsonyi sör
A karácsonyi sör ugyanúgy készül, mint bármelyik sör, azaz többféle lehet. Különlegessége, hogy mindig csak karácsonykor árusítják. Amivel több, mint egy átlagos sör, az az, hogy fűszereket, különleges ízeket tesznek hozzá, létezik például karamellás, csokoládés, gyümölcsös, fahéjas, szegfűszeges is. Egy-egy sörtípusról meg szokták állapítani, hogy melyik fogáshoz passzol: főételhez, desszerthez, milyen típusúhoz…
gløgg – skandináv forralt bor
A gløgg a skandináv népek forralt bora, csinálják vörös-, vagy fehérborból, szeszből vagy konjakból is. Tartalmaz cukrot és olyan fűszereket, mint a fahéj, kardamom, szegfűszeg, van benne továbbá mazsola, narancskarika, mandula is. Érdekessége, hogy kerülhet bele még más alkohol is, például rum. Karácsonykor, és a téli időszakban is előszeretettel fogyasztják.
A fent említett typisk norsk ételeken és italokon kívül léteznek még olyanok, amelyeket jellegzetesen norvégként tartunk számon, ám az itt felsoroltak a legjellemzőbbek. Ha kedved támad sütni-főzni, és esetleg már jól beszéled a nyelvet, vagy nem bánod, hogy szótárt kell használj, akkor ajánlom az alábbi weboldalakat:
https://www.tine.no/oppskrifter
Ne felejts el újra és újra visszalátogatni az oldalra, hogy elolvasd a következő bejegyzéseket is, amelyek erről, vagy természetesen más témákról is szólnak!
Jó olvasgatást!
Orsi
A bejegyzéshez felhasznált források:
https://tromsolodgeandcamping.no/blogg/tradisjonell-mat-i-norge/
https://www.visitnorway.no/aktiviteter-og-attraksjoner/mat-og-drikke/merkelige-matretter/
https://snl.no/norsk_mat_og_matkultur
https://www.vinmonopolet.no/content/lar-om-ol/olstiler/juleol
(Az elérés utolsó dátuma minden link esetében: 2023.01.30.)