Døgn (døgnet) – norvégul a teljes nap, amely 24 órából áll. Gyakran megesik, hogy ezt a kifejezést használják a dag (dagen) – naptári nap helyett. Ez akkor fordulhat elő, ha valamiért ki szeretné a beszélő / az író emelni, hogy nem a napnak arról a részéről van szó, amikor ébren vagyunk, hanem kifejezetten az egész napra gondol, estével és éjszakával együtt. Ennek lehet jelentősége mindennapi szituációkban, kedvelt tevékenységekkel kapcsolatban, felmerülhet munka témában vagy éppen iskolai témával kapcsolatban, de ezeken kívül is. A Facebook-on zajlott egy posztsorozat, amelynek célja a szókincsbővítés volt. (Itt a blogon is találsz szókinccsel foglalkozó bejegyzéseket, ha ide vagy ide kattintasz). Ebben a bejegyzésben a Facebook-on megjelent első posztról lesz szó bővebben, azaz a døgn-ről.
Napszakok
A norvégban a napot hasonló szakaszokra, vagyis napszakokra osztjuk, mint a magyarban. Vannak közöttük hosszabb időszakok, amelyek megnevezését gyakrabban használjuk, és vannak kevésbé kommunikatívak is. A következő 5 napszak az, amelyeket többet használunk és hosszabb időt is ölelnek fel:
reggel – en morgen
délelőtt – en formiddag
délután – en ettermiddag
este – en kveld
éjszaka – ei natt
Ha szeretnénk kifejezni, hogy valamit reggel, délelőtt vagy éppen éjszaka csinálunk, akkor mindig az i prepozíciót használjuk, majd utána a szót szótári alakjában, azaz határozatlan formában: i morgen, i formiddag, i ettermiddag, i kveld, i natt. Ez akkor érvényes, ha kifejezetten egy adott reggelre vagy éppen estére gondolunk, amely hozzánk a legközelebb esik. Ebből kifolyólag használhatóak múlt idejű és jelen idejű mondatokban is.
Napszakok extra
Emellett az öt napszak mellett érdemes még megemlíteni további négyet is. Ezt a négy napszakot még anyanyelvünkön sem használjuk annyit, mint az előzőeket, ugyanakkor bővítik a szókincsünket, fel tudjuk őket használni a mindennapi társalgásaink során, ezzel is színesítve a nyelvhasználatunkat. Lássuk ezt a 4 időszakot / napszakot:
hajnal – en demring
napfelkelte – en soloppgang
naplemente – en solnedgang
alkonyat – en skumring
Ezekkel a szavakkal is jellemzően az i prepozíciót használjuk, ha el szeretnénk mondani, hogy valami hajnalban / alkonyatkor történt, vagy a napfelkeltében / a naplementében (napfelkeltekor, naplementekor). Ezeket a szavakat a korábbi öttől eltérően azonban nem az egyszerű szótári alakjukban használjuk. Azaz nem határozatlan formában, hanem ellenkezőleg: határozott formában. Ez a következőképpen néz ki:
i demringen, i soloppgangen, i solnedgangen, i skumringen.
Lesz majd szó arról is itt az oldalon, és tananyagot is fogsz találni arról, hogy hogyan képzünk határozatlan alakból határozott alakot.
Egy teljes nap – extra kifejezések
A fentieken kívül a teljes nap témájában 4 kifejezést érdemes még megemlíteni. Az első kettő:
dél – en middag
éjfél – ei midnatt
Ez a két kifejezés tehát nem periódusra, hanem időpontra vonatkozik, nappal és éjszaka tizenkét órára. Ezt a kettőt, az előzőektől eltérően, ritkán használjuk önállóan i prepozícióval. Sokkal jellemzőbb, hogy másik prepozíciót teszünk hozzá, ami kifejezi, hogy bizonyos cselekvés vagy történés dél / éjfél előtt (før), után (etter), körül (omkring) történt. Gyakran kapcsoljuk össze továbbá napok kifejezésével, pl. tegnap délben (i går middag / middag i går).
Végezetül pedig jöjjön két melléknév, amely szervesen kapcsolódik a témához:
világos – lys
sötét – mørk
Érdemes kiemelni, hogy a lys nem jelenti átvitt értelemben azt, hogy valami világos, vagyis érthető. „Világos” jelentésében csak ebben a konkrét értelemben használjuk, amikor azt szeretnénk mondani, hogy valami nem sötét. A mellékneveket össze lehet kapcsolni a napszakokkal (lys morgen / kveld – világos, fényes reggel / este). Ezen kívül használjuk őket a napszakoktól függetlenül is önállóan, rendkívül hasznos mondatokban:
Világos van. – Det er lyst.
Sötét van. – Det er mørkt.
Hogyan és miért kerül egy -T betű a szavak végére? Erről is lesz szó itt is, valamint a tananyagok között is.
A bejegyzésben említett szavak és kifejezések több témában is előfordulhatnak: munka, iskola, szabadidős tevékenységek, és magasabb szinten: földrajz, klímaváltozás, stb… Emiatt ajánlatos őket megtanulni, és minél többet is használni.
Jó tanulást hozzájuk!
Lykke til! / Sok sikert!
Orsi